A jelentős kihívást jelentő helyzetekkel való megküzdés kapcsán gyakran elhangzik laikus és akár szakemberek körében is, hogy a férfiak jellemzően elkerülik, míg a nők az érzelmeik nyílt megosztásával „megközelítik” a felmerülő problémákat. A férfi és női nem érzelmi világa közötti különbségek meghatározására tett próbálkozások már egészen a korai időktől fogva jelen voltak az egyes társadalmakban. A középkori családfői (vagyis a férfi) tekintélytiszteleten alapuló társadalomban a nőktől és férfiaktól is elvártak bizonyos viselkedéseket. A férfiaké volt a „stabil tölgy” szerepe a védelmezéssel, a biztonságadással, ugyanakkor az érzelmek valódi kifejezésének visszatartásával. A lovagi költészet központi „alakjai", a nők pedig a támogató, engedelmes és érzelmesebb oldalt képviselték.

Ezen mély kulturális gyökerekkel rendelkező nemi szerepek hatásai napjainkban is gyakran tetten érhetők. A nehezített gyermekvállalás kérdésében is gyakorta felmerül: úgy tűnik a nők sokkal intenzívebben élik meg a tapasztalatokat és a társuló érzelmeket, míg a férfiak szeretnek elvonulni, eltávolodni és inkább más figyelem elterelő tevékenységet (pl. még több munka, edzés) végezni. Az ehhez hasonló megállapítások egyrészt a személyes tapasztalatokból, másrészt a megértés iránti igényből is fakadhatnak, hiszen -utóbbi esetében- a kategóriák, típusok (pl. megközelítő-elkerülő) létrehozásával könnyítjük az információfeldolgozást és a helyzet tisztább megértését is magunk számára. 

Akadályoztatott gyermekvállalással élő párok körében végzett pszichológiai kutatások alapján egyértelműen kirajzolódik, hogy a férfiakhoz képest a nőknél nagyobb arányban fordulnak elő az egyes érzelmi-hangulati zavarok (jellemzően depresszív- és szorongásos zavar). A depresszió az érintett nők akár 40 %-nál, míg az érintett férfiak akár 23 %-nál is megjelenhet. Különbség tehát van a nemek között, ám ettől függetlenül mindkét csoport mentális egészsége figyelemre méltó, hiszen ha összevetjük az egészséges csoportban mérteknél, akkor látható, hogy a nehezített gyermekvállalással élő férfiaknál akár 7-szer, míg a nőknél akár 10-szer nagyobb arányban fordulhatnak elő depresszív tünetek. A meddőség érzelmi terhe, tehát nőknél és férfiaknál is kiugróan magas. Jelentős különbségek -nemek között és nemen belül is- ezen terhek megtartásának módjában, vagyis az érzelemszabályozásban és a megküzdésben mutatkozhatnak.

Érzelmeink karmestere

Az érzelemszabályozás (az átélt érzelmeink kezelése és mederben tartása) központja az agyban található. Kiterjedt tudományos érdeklődés övezi a kérdést, hogy a nők és a férfiak közötti magatartásbeli különbség mennyire köszönhető a biológiai nemnek, vagyis annak hogy nők és férfiak vagyunk?

A biológiai nem felől három irányból is nyílik ajtó az agyunk működésére. 

Az egyik hormonális ajtó, amely például a reproduktív hormonokon (pl. tesztoszeron) keresztül hat az szexuális viselkedésre, az agresszió kifejeződésére. A hormonok és az érzelmi-hangulati állapotok összefüggéseiről a nők esetében szélesebb információtárral rendelkezünk. A menstruáció előtt és szülést követően jelentkező depresszív tünetek ugyanis egyértelműen köthetők egyes petefészek által termelt hormonokhoz, így hajlamosabbá téve a nőket egyes pszichés panaszokra.

A genetika bejárata az X (női) és Y (férfi) kromoszómák jelenlétével formálja az agyi tevékenységet. Férfiaknál megtalálható, például egy olyan gén, amelynek genetikai „utasításai” irányítják a herék fejlődését és a tesztoszteron termelődését, valamint befolyásolják a stresszre adott idegrendszeri választ is. Ilyen értelemben, tehát már a kromoszómák szintjén elkezdődik annak szabályozása, hogy később hogyan tudunk érzelmileg helytállni egy megterhelő élethelyzetben.

A hormonális és genetikai ajtóknak a kinyílása és ezáltal ráhatása többnyire saját kontrollunkon kívül eső folyamat. A születésünktől fogva kódolt tulajdonságainkon kívül azonban vannak más tényezők is, amelyek meghatározhatják azt, hogy milyen a hangulatunk, hogyan reagálunk a kudarcra és milyen megküzdési stratégiákat veszünk elő annak kezelésére. A környezet ugyanis olyan bemenetekkel alakítja az érzelmi állapotainkat, mint a lelkünket megerősítő (pl. személyes kapcsolatok) vagy éppen stresszt kiváltó tényezők (pl. munkahelyi nehézségek), hiszen a környezetünkkel folyamatos kölcsönhatásban vagyunk. Az tehát, hogy a nehezített gyermekvállalás egy nő és egy férfi számára mekkora megterhelést jelent egy részt függ attól, hogy mennyire éri váratlanul őket a diagnózis híre, milyen tapasztalatokkal jár a számukra a kivizsgálások és kezelések sorozata, valamint hogy milyen erőforrást jelentő tevékenységek vagy emberek veszik őket körül. Más részt pedig függ attól, hogy ezek mellett milyen a „biológiai csomagja” az érintetteknek, hiszen például testünk egyik központi, stresszválaszt szabályozó hormonális rendszerének a működése is nemi különbségeket mutat. Nemenként eltérő ugyanis a reproduktív hormonok szerepe, amelyek szabályozzák ezen rendszer stressz reakciót bekapcsoló gombjait.

Fontos-e, hogy melyikünk az érzelmesebb vagy éppen a problémákat elkerülő társ?

Erre a válasz az, hogy nem. A legfontosabb, hogy bármilyen eredetű a termékenységi probléma egy párnál, ezen élethelyzet okozta stresszel való megküzdés párosan történjen. Lehetőség szerint minél több egymás iránti megértéssel és kommunikációval, hogy közösen tudjuk kivédeni a kivizsgálások, kezelések nehézségeit – mint környezetből jövő behatásokat. Hiszen erre a „közösségre” lehet ráhatásunk.

Hivatkozások:

Rubinow DR, Schmidt PJ. Sex differences and the neurobiology of affective disorders. Neuropsychopharmacology. 2019 Jan;44(1):111-128. doi: 10.1038/s41386-018-0148-z. Epub 2018 Jul 9. PMID: 30061743; PMCID: PMC6235863.

Kiani Z, Fakari FR, Hakimzadeh A, Hajian S, Fakari FR, Nasiri M. Prevalence of depression in infertile men: a systematic review and meta-analysis. BMC Public Health. 2023 Oct 11;23(1):1972. doi: 10.1186/s12889-023-16865-4. PMID: 37821902; PMCID: PMC10568846.

Nik Hazlina NH, Norhayati MN, Shaiful Bahari I, Nik Muhammad Arif NA. Worldwide prevalence, risk factors and psychological impact of infertility among women: a systematic review and meta-analysis. BMJ Open. 2022 Mar 30;12(3):e057132. doi: 10.1136/bmjopen-2021-057132. PMID: 35354629; PMCID: PMC8968640.