Miért érezted úgy, hogy szükség van ilyen témájú cikkek megjelenésére?

A tesztoszteron hatásaival, pótlásával kapcsolatban és a tesztoszteronhiány tüneteiről számtalan cikk és értekezés foglalkozik a világhálón, nem ritkán terjedelmes és mindenre kiterjedő részleteket olvashatunk a férfiegészséget hirdető, sporttal, testépítéssel foglalkozó weblapokon, blogokon, nemritkán önjelölt "szakértőket" is belevonva a témába. Ezek miatt nem csoda, hogy számos tévhit és fals információ kering a világhálón, megtévesztve ezzel felgyorsult világunkban az egészséges életmódot, az áhított szexuális teljesítőképességet és a kívánt külsőt hajszoló fiatal és nem fiatal férfiakat egyaránt.

Miért lett felkapott téma manapság a tesztoszetronnal foglalkozni a laikus ember szintjén?

A közösségi média egyik ritkán hangsúlyozott, kevéssé tanulmányozott aspektusa az önbizalomhiányos/alacsony önértékeléssel bíró férfiak számának növekedése. Ez abszolút érezhető az andrológiai szakrendelésen a vélt vagy valós szexuális panaszokkal, tünetekkel jelentkező, gyakran nagyon fiatal férfiak egyre növekvő számában. A kamaszkorba már az online térben (is) belépő, Z generációs fiatalok szexuális problémái, testképpel kapcsolatos negatív gondolatai, hiedelmei – akár testképzavarai- nem csak az andrológia, hanem a dinamikusan fejlődő szexuálmedicina és szexuálpszichológia egyik új kihívását jelentik.

Az online térben és a közösségi médiában korlátlanul elérhető tartalmak hozzájárultak a már fent említett negatív testképhez, önbizalomhiányhoz/alacsony önértékeléshez és a túlzó, vizuális tartalmakkal való túltelítődés igen gyakran nyilvánul meg szexuális problémákban, már ha az egyén egyáltalán eljut a párkapcsolatig. És ha már eljutott, a kapcsolatok felszínessége, az önbizalom és az intimitás hiánya igen gyakran rányomja a bélyegét a pár szexuális életére is. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a párkapcsolati problémák túlnyomó többsége a férfi partner szexuális diszfunkciójában kerülhet felszínre. Az ilyen esetekben andrológushoz forduló férfiaknál nem ritka az öndiagnózis, igen gyakran már laborleletek birtokában érkeznek a rendelésre.

Tulajdonképpen mi- a tesztoszteron és milyen hatásai vannak?

A tesztoszteron egy szteroidhormon, mely férfiakban már nem sokkal a megtermékenyülést követően megkezdi működését. Az embrionális herében termelődő tesztoszteron hatására alakulnak ki a férfi külső nemi szervek. Nem sokkal a születést követően lezajlik az úgynevezett mini pubertás, amit a tesztoszteronszint egy átmeneti megemelkedése jellemez, ez a nemi szervek érése és a későbbi termékenység szempontjából elengedhetetlen. Pubertáskor pedig ez a hormon szükséges a férfi másodlagos nemi jellegek kialakulásához. Egészséges férfiban a tesztoszteron megfelelő szintje szerepet játszik a szexuális motiváció, fantáziák és libido létrejöttében és fenntartásában, az erekcióban, ejaculatióban és az orgazmusérzet kialakításában is. Ezen kívül a hormon megfelelő szintje szükséges az egészséges erőnlét, koncentráció és kongnitiv funciók fenntartásában is.

Mit kell tudnunk a tesztoszteronszint fiziológiás változásairól?

A férfiak tesztoszteronszintje napi, úgynevezett cirkadián ritmus szerint változik. A legmagasabb szérumszint jellemzően a hajnali és kora reggeli órákban alakul ki, megfelelő hormonális szintek esetén ez jól korrelál a hajnali spontán merevedések gyakoriságával. A tesztoszeron termelődés cirkadián ritmusát számos faktor, többek között az alvás mennyisége és minősége, a testmozgás, a táplálkozás, illetve a tartós stresszhatások befolyásolhatják. Általánosságban elmondható, hogy az életkor előrehaladtával a szérum szabad tesztoszteronszintjének lassú csökkenése figyelhető meg, ami kb 1%-ot jelent évente, harminc éves biológiai életkor fölött. 

Milyen tünetek utalhatnak alacsony tesztoszteronszintre?

Tesztoszteron hiányos állapot vagy más néven hypogonadizmus esetén együttesen tapasztalható az alacsony tesztoszteronszint és az erre utaló általános és szexuális tünetek. Az általános tünetek közé tartozik a csökkent fizikális erőnlét, a koncentráció és a memória zavara, az alvászavarok. A szexuális tüneteket legtöbbször a szexuális motiváció, a libidó hiánya dominálja, de jellemző lehet a merevedési zavar és egyéb szexuális problémák is. Hormonális zavarra utalhat a hajnali merevedések csökkent frekvenciája és megszűnése is. 

Mire kell figyelnem, ha szeretném ellenőrizni a tesztoszteronszintemet?

Az andrológiai szakrendelésen gyakori jelenség, hogy a páciensek már laboreredményekkel keresik fel a szakrendelést, panaszaikat alátámasztandó. Ennek kapcsán fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy amennyiben szakorvosi indikáció hiányában kérjük a laborvizsgálatot, néhány részletre érdemes ügyelni a fals eredmények elkerülése végett. A fent már említett cirkadián ritmus miatt fontos, hogy a vizsgálat ébredést követően néhány órával, lehetőség szerint éhgyomorra történjen. Ha pedig különösen eltérő eredményeket kapunk, érdemes a vizsgálatot legalább még egyszer megismételni.

Mi a teendő, ha az elvégzett laborvizsgálat alapján alacsony a tesztoszteronszintem?

Ha eltérő laboreredményt kapunk, azt mindig javasolt andrológus vagy endokrinológus szakorvos bevonásával értelmezni. A kapott eredmény általában egy pillanatnyi állapotot reprezentál, önmagában nem egyenlő a diagnózissal. Eltérések esetén a kórelőzmény felvétele, fizikális és képalkotó vizsgálatok, illetve további laborvizsgálatok lehetnek szükségesek a kórisme felállításához. 

Az alacsony tesztoszteronszint egyenlő a tesztoszteronpótlással?

Nem feltétlenül, legalábbis önmagában egy laboreltérés alapján biztosan nem. Számos esetben tapasztalom, hogy a páciensek – direkt vagy indirekt ráutalással – már a tesztoszteronpótlás igényével érkeznek a rendelésre, így megoldást keresve vélt vagy valós szexuális problémáikra. Utóbbi ugyanis sokszor egyszerűbb megoldásnak tűnhet, mint szembenézni a problémák valódi okaival, gyökereivel. 

De akkor mégis ki részesülhet tesztoszteronpótló kezelésben ma Magyarországon?

A tesztoszteronpótlás javallatait, ellenjavallatait Európában, így Magyarországon is szigorú szakmai előírások és irányelvek határozzák meg. Az kezelés szükségességéről mindig az orvos dönt a páciens panaszait, laboreredményeit és egyéb leleteit mérlegelve, természetesen a páciens bevonásával.