A krónikussá vált szexuális zavarok tovagyűrűző negatív hatásai rendkívül megterhelőek lehetnek a személyes és a kapcsolati élet minőségére nézve. Elsősorban maga a szexuális örömkészség károsodik, hiszen az érintett párok évekkel korábban hagyhatnak fel a rendszeres nemi élettel, mint jól funkcionáló kortársaik. Ez a koreltolódás nem kedvez a későn vállalt várandósságnak sem. Ráadásul a szexuális zavarok lélektani hatásai is jelentősek, pl. az önértékelésre kifejtett negatív hatást, illetve az egyidejűleg észlelt pszichés zavarokat (depresszív- és szorongásos zavar) is említhetjük. Ezen okokból rendkívül fontos a szexuális diszfunkciók gyors és professzionális feltárása és a hatékony terápia a segítségért fordulók számára.
Szexuálpszichológusként, párokkal dolgozván részem van abban az erőfeszítésben, melyet a szexuális nehézséggel érintettek tesznek az intim kapcsolatuk és szexuális életük javítása érdekében. Az alábbiakban szeretném összefoglalni, hogy mely szexuális zavarral szoktunk leggyakrabban találkozni a rendelőben és ezek milyen összefüggésben vannak a termékenységgel.

Csökkent vagy hiányzó szexuális vágy
A szexuális vágyzavar diagnosztikus kritériumai szerint a szexuális aktivitás iránti vágy és a szexuális fantáziák tartós vagy ismétlődő csökkent voltát, vagy hiányát jelenti. Gyakran találkozunk azzal egészséges pároknál, hogy a férfi oldalról erősebb a nemi vágy és gyakoribb szeretkezést szeretnének, mely szükségletüknek a férfiak általában intenzívebben hangot is adnak. Sokszor ennek következménye lesz a párkapcsolati dinamikára is, hiszen előfordulhat az, hogy a női partner elvárásnak, sőt üldözésnek tekinti ezt a fajta kommunikációt és viselkedésével szinte menekül párja elől. Érdekes módon, abban az esetben, mikor a pár termékenységi problémában érintett, a helyzet gyakorta megfordul, s a férfi partner vágya sokszor alacsonnyá, sőt minimálissá válhat. Sőt, terméketlenség esetén pont a csökkent vágy a leggyakoribb szexuális zavar. Nem meglepő ez a működés, ha figyelembe vesszük azt az összetett és lelkileg megterhelő, kifejezetten stresszes időszakot, amit a babatervezés időszaka jelent. A termékeny időszakra fókuszált szexuális élet nem kedvez a spontán vágynak, hiszen időpontra szükséges megfelelő merevedést és magömlést elérni. Ilyenkor a saját maga férfiasságának elvárása, valamint a női partner türelmetlensége - akár hosszabb időszakon keresztül- olyan erős szorongást képes kiváltani a férfiból, hogy tudattalanul inkább a szexuális érintkezés elkerülését választja.
A spontán vágy mítosza egyébként is többször visszatér a rendelőben, de termékenységi gondnál külön figyelmet érdemes szentelni neki. A spontán vágy mellett megjelenhet az ún. kiváltott/triggerelt/ szekunder vágy, mely semmivel sem kevésbé értékes jelenség, mint a spontán. Ez annyit jelent csak, hogy izgalom hatására vagy közben keletkezik a nemi vágy, nem pedig időben fordítva. Ez teljesen normális, egészséges szexuális működés is lehet, fontos, hogy ne kérjük egymáson számon a spontán vágyat!

A kiváltott vágy természetének ismerete és elismerése, valamint az, hogy a női partner a termékeny időszakban nem elvárások mentén gondolkodik, hanem - remélhetőleg hasonlóan a korábbi szexuális működésükhöz- kedvességgel, csábítással próbál kezdeményezni: sokszor már éppen elég ahhoz, hogy a páros vágy alacsony szintje rendeződjön. Szükséges persze mindehhez a pár mindkét tagjának tudatos döntése arról, hogy a termékeny időszakon kívül is szeretkeznek és akkor pusztán csak a kölcsönös,
játékos örömszerzés lesz a cél.

Merevedési zavar
A szexuális ingerlésre adott csökkent vagy hiányzó testi-lelki választ értjük az izgalmi vagy készenléti zavar fogalmán, férfiak esetén ez a pénisz erekciójának és herék megemelkedésének részleges vagy teljes hiánya.
Hasonlóan a vágyzavarhoz, itt is jelen lehet a háttérben a férfiak által gyakran megélt, szexualitással kapcsolatos szorongás. Legfőképpen, ha ezt hajlamos a férfi partner a teljesítményhez kötni. Márpedig a legtöbb férfi erősen küzd azzal, hogy mit ér el a munkájában, otthonában, kapcsolataiban, autójában, stb. Ez a fajta erős teljesítményközpontúság pl. a szex terén a végletekig képes uralkodni: a szexualitásban kizárólag a behatolás lesz saját részről az elvárás, majd a közösülés közben megvalósuló
saját orgazmus, valamint a női partnerrel elért közös orgazmus. Azon kívül, hogy a kizárólag egyidejű orgazmus elérése is felesleges mítoszteremtés, már maga a behatolás is elmaradhat, ha a merevedés a szorongás miatt nem jön létre. Mindezeket fejelheti meg a babavárás időszakában a fogantatás elvárása. A legvégső teljesítménycél tehát az életképes magzat lesz: ettől tehát fokozódik az izgalmi zavar veszélye is.
A merevedési zavart leginkább a stresszmentesítés tudja oldani: kezdve a megfelelő, kellemes ingerekkel teljes környezettől, az ellazulási technikák ismeretétől, a testtudatosság mélyítésén át a megnyugtató és bátorító női partnerig. A termékenységi zavarban szenvedő párok esetén külön érdemes kitérni az ún. "örömszex" gyakori létrejöttének fontosságára (a terméketlen időszakban megvalósuló, kölcsönös
örömszerzés).

Orgazmuszavarok férfiaknál
Korai, vagy késői (gátolt vagy teljesen hiányzó) ejakulációs zavarról beszélhetünk férfiak
esetén.

A korai magömlés a leggyakoribb férfi szexuális zavar, gyakran találkozunk vele a terméketlen pároknál is- sokan nem jutnak el a hüvelyben történő kielégülésig. Miután találékonyak a párok, sokszor rejtve marad a szakember előtt ez a zavarféle, s csak akkor kér segítséget a pár, ha babát szeretne. A stresszmentesítés mellett fontos ilyenkor a párkapcsolati dinamika számbavétele, valamint a gyermekvárás valódi szándékainak tudatosítása. Nagyon sokat segíthet mindkét partner számára a testfókuszú terápia, melyben képessé válnak az orgazmus bekövetkezésének előzetes testi jeleinek megfigyelésére, tudatosítására és az ún „edgingre”: az orgazmus szándékos késleltetésére.

Késői magömlés: korábban elvétve akadt ilyen zavarban érintett férfi, azonban az utóbbi évtizedben, az elterjedt pornóhasználat és különböző tudatmódosító szerek akár egyszerre történő élvezete következtében megnőtt a késői magömlésben érintett férfiak száma. Ilyen esetekben a magömlés nagyon későn, esetleg nem a hüvelyben vagy egyáltalán nem következik be. Érthető módon ez a fajta diszfunkció lehetetlenné tudja tenni a természetes fogantatást. Ilyen esetben is a párral történő közös, türelmet igénylő párkapcsolati munka, és a teljes absztinencia tud hosszú távú eredményt hozni.